Garay János és a Bélák
Az Árpád-házi királyi csontvázak története nem a közelmúltban, hanem már 1848-ban kezdődött, ahogy arról az első ilyet látó költő, Garay János is írtPetőfinek 1848. december 25-én. Miután a költőtárs nejének szoptatási tanácsot küld neje révén, rátér az akkori szenzációra, III. Béla érintetlen sírjának felfedezésére és bemutatására: „A napokban két verset kanyarítottam, mit már csak ritkaságánál fogva is megemlítek.
1 százalék
