Megszületett Paál László festő Zámon látta meg a napvilágot, apja postamester volt. Aradon járt középiskolába, ott ismerkedett meg a két évvel idősebb Munkácsyval, az ő hatására kezdett festeni. Első mestere Aradon Böhm Pál volt, 1864-ban Bécsben A. Zimmermann tanítványa lett. 1869-ben állami ösztöndíjjal Münchenbe, itt ismerte meg a francia festők kiállításán Courbet és a barbizoniak munkáit. 1870-ben Hollandiába ment, a régi németalföldi mesterek hatására bontakozott ki kolorisztikus hajlama, a természetet egységes színfoltokban érzékelő látásmódja. Munkácsy segítségével Düsseldorfba ment, itt korábbi sárga-zöld színharmóniáit barnás tónusok váltották fel, a kontúrok oldódása jellemzi képeit. 1871-ben Londonban Constable művészetével ismerkedett meg, az angol akvarellisták hatására ő is készített néhány vízfestményt. 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le. Festészetének kizárólagos témája a táj, kedvelt motívumai az erdei utak, s a csöndes erdőbelsők. Témái, megoldásai nem változatosak, művészete mégis gazdag és sokrétű, a plein air festészet eredményeire épít. A táj az ő számára érzelmek kifejezője, hangulatok hordozója. Késői képei komorabbak, a kivillanó fények drámai hatást adnak. Művészete a barbizoni festők törekvéseihez kapcsolódott, ő a magyar művészetben az első, aki az egyetemes festészet egyik fontos mozgalmához csatlakozott, melynek stílusát egyéni, nemzeti ízzel fejlesztette tovább. A feszített munka aláásta egészségét, elméje elborult, Munkácsy a charentoni elmegyógyintézetbe vitette, itt is halt meg 1879. március 4-én. Halála után műveinek árverésén művészek, írók, köztük Max Liebermann, Zola, ifj. Dumas vásárolták műveit. Képei csak az 1902-ben megrendezett gyűjteményes kiállításán jutottak el Magyarországra, s egy tűz akkor is többet tönkretett – így hatása nem érvényesült festészetünkben. Képeit utoljára 1954-ben állították ki a Szépművészeti Múzeumban. Számos jelentős műve: a Kazlak, az Erdő széle, az Erdő mélye, a Nyár eleje, az Októberi szél, a Fontainbleau-i erdőrészlet, a Nyárfák, az Erdei út a Magyar Nemzeti Galériában látható. A francia művészettörténet ma is állandóan foglalkozik piktúrájával, s a barbizoniak legjelentősebb külföldi tehetségének tartják. Ma 300 műve ismert, ezek közül 72 van Magyarországon.